A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett "Hungarikumok a Parlamentben" eseményen szólalt fel Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója 2010. január 23-án. A Főrendiház teremben természetesen az operettről, mint hungarikumról beszélt.

Kerényi Miklós Gábor az eseményen elmondott beszédében külön kiemelte, hogy a hungarikumok között a magyar operett az egyetlen színházi műfaj, mely méltán világhírű. Elsősorban Kálmán Imrének és Lehár Ferencnek, de túl ezen Ábrahám Pálnak, Szirmai Albertnek, Jacobi Viktornak, Fényes Szabolcs, no és Huszka Jenőnek köszönhető ez, akinek halálának 50. évfordulójára február 2-án emlékezik egy gálaműsorral a Budapesti Operettszínház. Az ő Bob hercege volt 1902-ben az első mű, mely világsikert hozott a magyar operettnek!

Hozzátette, minden hungarikum célja, hogy külföldön hazánk hírnevét öregbítse. Nos, a Budapesti Operettszínház járja a világot, évente sok-sok tízezer külföldi rajongva ünnepli a műfajt, a magyar operettet, s milliókhoz jut el ezáltal Magyarország és a magyar művészet híre és diadala. Tényként közölte, hogy igazgatásának időszakában, a mai napig a Budapesti Operettszínház 3 kontinens 18 országának mintegy 40 városában lépett fel 485 ezer néző előtt!

 Nem véletlen ez a nagy érdeklődés külföldön a hungarikum műfaj iránt, hisz' csak mi, magyarok énekeljük-játsszuk ma az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncokkal, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Amikor a Budapesti Operettszínház A Csárdáskirálynőt bemutatta Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta: "Sok városban található olyan hely, ahol jó zenét hallgathatunk. Az operettnek csak egy biztos címe van: Budapest, Nagymező utca 17."

A direktor beszédében elmondta, Magyarország büszke lehet arra, hogy az operett-játszás központja újra egyértelműen Budapest, miközben maga a műfaj egyre inkább hódít szerte a világon, határainkon belül és kívül. Véleménye szerint a turnék több látogatót vonzottak hazánkba, mint a repülőtéri óriásplakátok! Jó példa erre, hogy a Budapesti Operettszínház előtt két éve fölállított Kálmán Imre-szobornál ezrek és ezrek fényképezik magukat, valóságos zarándokhellyé vált az elmúlt időkben!

Kevesen tudják, hogy a világ legismertebb magyarjainak listáján az első Puskás Ferenc mögött a második Kálmán Imre. Kerényi Miklós Gábor párhuzamot is vont közöttük, szerinte ugyanis az Aranycsapat idejében a magyar futball is hungarikum volt. Beszédében arra kérte a hallgatóságot, együtt segítsük, hogy az operett meg is maradjon annak: élő és létező, sikeres műfajnak.

Hozzátette, drága műfajról van szó. Szimfonikus zenekar, énekkar, balettkar, felkészült szólisták - a jó előadáshoz sok-sok munka szükséges. Része ennek az operett állandó megújítása, s ezen keresztül megőrzése. Ahogy az is, hogy nagyszerű operett-szerzőink méltó utódai a mai magyar zenés színház képviselői: Kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Tolcsvay Béla és természetesen Szörényi Levente. Ők viszik tovább ezt a világszerte elismert magyar zenés színházi hagyományt.

A direktor szerint a mai magyar operett-játszás által "Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Feleki Kamill szellemisége úgy ölelkezik Oszvald Marikával, Lehoczky Zsuzsával, Faragó Andrással és Dolhai Attilával, miként dédszüleink tekintenek ránk festményeinkről! Óvva-féltve, de közben új megoldásokra, eredeti hatásokra biztatva!" Az operett, ez az egyetlen színházi műfaj a hungarikumok között megmarad így örökéletűnek, róla mindenhol a világon Magyarország jut az emberek eszébe.